A török hódoltság megtizedelte a lakosságot és megszűnt a katolikus jelenlét. 1736-ban Okolicsányi János, váradi püspök újra alapította a plébániát melynek első papja Vincze Gáspár volt. Előbb kis fatornyos kápolna épült Szent Mihály arkangyal tiszteletére és össze volt kötve a plébánialakkal. Kb. az 1800-as évek elején váltotta fel ezt a kis kápolnát a téglából készült szoba nagyságú kápolna-templom, amely szintén össze volt építve a plébánialakkal.
1889-ben egy nagy időjárás következtében a kápolna fatornya súlyosan megrongálódott. Történetesen abban az ében boldog emlékű Schlauch Lőrinc bíboros-püspök a kis kápolnában bérmált és megígérte a biharpüspöki híveknek, hogy egy szép nagy templomot fog építeni az egyházközösség számára. Az akkor plébános Dr. Beleznay Károly fáradhatatlanul buzgólkodott a templomépítésen, amely 1897-ben elkészült. Az ajándékozó Schlauch Lőrinc bíboros- püspök Szent Lőrinc napján szentelte fel nagy ünnepség keretében. Tehát, 1897 óta áll ez az új templom. Első javítása 1928-ban történt, amikor a torony és a falak vakolását, meszelését végezték el. A háború nyomainak eltüntetését a templom külsőjéről 1957-ben történt, majd a belső szépítését 1962-ben végezték el.
Közösségünk védőszentje Szent Lőrinc diakónus (+258) III. századi vértanú. Sixtus pápa diakónusaként az ő feladata a szegények megsegítésé volt az egyházban. Mivel a császárnak nem vitte el az egyház vagyonát, hanem szegényeket hozott eléje, ezt látva a császár gúnynak vélte és elrendelte a roston való elégését. Úgy gondolom, hogy a szegények megsegítésé nem idejét múlt kérdés, hiszen sok szegény család létezik talán a közvetlen környezetünkben is, de most nem erre szeretnék reflektálni üzenetként, hisz maga Jézus is mondta szegények mindig lesznek veletek, hanem emberi kapcsolataink szegénységére. Tapasztaljuk társadalmunk gazdasági fejlődését (digitalizálódását) és minél jobban erősödik gazdaságilag, annál jobban gyengül az emberi kapcsolatok terén. Szent Lőrinc példája szerint az ember, és emberi kapcsolataink legyenek a legfontosabbak.
Tisztelettel,
Varga Sándor
Biharpüspöki plébános
